Pázsitgyep felújítás újra telepítéssel.

Előzmények: Adott egy házi kert elöregedett zöld területtel és a vele együtt járó elgyomosodott, növényi kórokozóktól és rovar kártételtől sérült, megritkult pázsitgyeppel. A pázsit növényzete szelektív gyomirtással, felülvetéssel nem javítható, mivel a hasznos gyepalkotó fűfélék aránya alacsony. Felújítás előtt a vegetáció totális gyomirtást igényel.

A gyephordozó réteg állapota szerkezetileg jónak mondható, talaj cserét, összetétel javítást nem igényel, de mélyre nyúló és sok elhalt gyökeret, felszínén zsombékos foltokat és vastag filc-réteget tartalmaz, aminek eltávolítása, a felújítás előtt, alapvető feladatot jelent.    

Összefoglalva: a területen talajcsere nélküli, gyeptörés utáni, újra vetéses felújítás javasolt. Ideje: a vetésre optimális szeptemberi eleji időszak. Az optimális vetésidő biztosítja, hogy a gyepalkotók még a tél beállat előtt átesnek a gyökérváltáson, és az őszi téli növényélettani hatások után, tavasszal már teljes értékű pázsit alkotókét szerepelnek a gyepben, szemben a tavaszi telepítésű füvekkel, ahol erre az eredményre egy évet kell várni.

A pázsitgyep felújítás folyamata

Totális gyomirtás augusztusban.

A gyomirtóval kezelt, kiszáradt, elpusztult gyep területének gépi feltörése talajmaróval. Cél a növény és a gyökérmaradványok felaprítás és bedolgozása a talajlazítással, talaj előkészítéssel egy menetben.   

A talajba be nem dolgozható gyökérmaradványok összegyűjtése és eltávolítása a területről szeptember 3.-ától.  

Alaptrágyázás komplex NPK 15-15-15% műtrágya bedolgozásával 50 g/m² adagban. Cél a talaj szervesanyag többletének következtében felszaporodó mikroorganizmusok tápanyaggal való ellátása, hogy a lebontható szervesanyagokhoz szükséges, elsősorban nitrogén hatóanyag rendelkezésre álljon, mivel a gabona termesztésből jól ismert, nitrogén tápanyag hiányában fellépő „káros szénhidrát hatás”, vagy másnéven „pentozánhatás” fellépésével a csírázó növénytől ez a folyamat elvonja a nitrogént és elsárgulással jelzett nitrogén hiány miatt foltokban csíranövény pusztulás lép fel. Továbbá a foszfor gyökér erősítő, fejlesztő hatásának és a kálium növény stressztűrő képesség fokozó hatásának biztosítása. Összeségében cél a csíranövények jó tápanyag ellátásának biztosítása a gyökér váltásig, ami a kelés után kb 6-8 héttel történik meg.

Terep rendezés, felszín elmunkálás. Lejtés és járdaszint beállítás.

Vetés előkészítés. Hengerezés lépés állóra. Ez azt jelenti, hogy a hengerezés után, ha rálépünk akkor nem süllyedhetünk be csak a cipő nyoma látható. Ezzel tudjuk biztosítani, hogy a magok a vetés után egyenlő mélyre kerüljenek. A kellő tömörítés után várhatóan a szervesanyag lebontás következtében sem keletkeznek olyan üregek, ami felett a talajfelszín besüpped valamennyire és terep egyenetlenséget okoz a későbbiekben.

Vetés szeptember 8.-án scott’s szórókocsival történt.

A választott fűmag „LORETTA Super Rasen” pázsit keverék 35 g/m² adaggal.    https://polderkft.hu/termekek/reszletek/31_loretta_super_rasen_pazsit_fumagkeverek_10kg/

A keverék tömegszázalék jellemzői: két fajta angolperje 40% az egyik indás fajta, ami jó pázsit besűritő képességgel rendelkezik, és a betegség ellenálló képességük is jó, vörös csenkesz kétfajta 40%, két fajta réti perje 20% jó betegség és igénybevétel tűrő képességgel

Amennyiben a várható növényállomány összetételi eredményt vesszük figyelembe a tervezésnél, akkor tömeg százalék mellett a csíraszám arányt %-ban érdemes elemezni. Angolperje 12,5% , vörös csenkesz 25%, réti perje 62,5 %. Ez azt jelenti, hogy a telepítés után az angolperje 10% körüli csíraszámmal védőnövény szerepben van, a vörös csenkesz 25% az árnyékos részeken kaphat szerepet, a réti perje viszont 62,5 % -kal átveszi a vezérnövény szerepet a telepítés után. Ez azt jelenti, hogy a LORETTA keverékből egy magas minőségű, kiváló réti perjés gyepszőnyeg típusú pázsitgyepet tudunk kialakítani egy év alatt, mivel a réti perje, a kedvező körülmények hatására, tovább sűrűsödik a pázsitban.

A vetés után közvetlenül, a csírakori gombás betegségek ellen, Proplant gombaölő kezelést kapott a terület, mintegy utólagos fűmag csávázásként.  

A vetés után kelesztő öntözést végeztünk. Ez a kelésig napi háromszori öntözést jelentett olyan víz adaggal, ami a frissen vetett fűmagot nem mosta ki a talajból. Ezt követően napi egy öntözés volt a reggeli órákban, miközben kihasználtuk a napi talaj felmelegedést a kelés és fejlődés elő segítésére, mivel az öntöző víz nem hűtött le napközben a talajt 10 ^oC alá. A bokrosodás kezdetétől áttértünk a heti egyszeri öntözésre, viszont erre még az időjárás is rásegített néha.

A kelés egyenletes és folt mentes volt. Gombásodást és gyomosodást nem tapasztaltunk.

A nyírást a 8- 9 cm magasság elérésekor kezdtük. Az első három nyírást rotációs gyűjtő kosaras fűnyíróval végeztük. Ezt követően, mivel a bokrosodása fűnek már megfelelő volt, robot fűnyíróval történt a vágás, amit esetenként pl. időjárás okozta túl növekedés miatt, ki kellett egészíteni a rotációs fűnyíróval.  

Október közepén ismét fejtrágyáztunk komplex NPK 15-15-15% műtrágyával 40 g/m² adaggal.

Az összegző minősítéssel megállapíthatjuk, hogy: Az állomány nem foltos, egyöntetűen (uniformitás) és jól fejlődik, a sűrűsége (denzitása) kiváló, a színeződése (coloritás) az elvártaknak megfelelő.

A hideg időbeállta előtt még tervezünk egy megelőző kezelést a hópenész gombák ellen. A nyírást az időjárástól függően, a fű növekedéséig, folyamatosan végezzük, várhatóan rotációs fűnyíróval. A fagyos idő beállta előtt, napos időben, a fű asszimilációjának támogatására, kálium túlsúlyos lombtrágyázást is tervezünk.  

További fotók megtekinthetők a Képek menűpont alatt.