A pázsitgyep nyírás alapelvei tavasszal

Dr. Szemán László

A gyep létesítési célja határozza meg a fenntartás agrotechnikai igényét, módszereit.

A pázsit alapvetően a fű röviden tartásától sűrűsödik, amit alapvetően a kaszálással pontosabban a nyírással valósítunk meg. Ennek élettani oka az, hogy a fű a nyírással elvesztett asszimiláló felületét, vagyis a levél tömegét sarjadással, új hajtás képzéssel igyekszik pótolni.

Az elvárt ütemű sarjadás feltétele, a jó tápanyag és vízellátáson kívül, a nyírás szakszerűsége, vagyis a levágott fűszálakon a nyírás után maradjon elegendő levél ahhoz, hogy az ne pusztuljon el a kaszálás erőssége miatt. Ennek hatékonyságát meghatározza a pázsitalkotó fűfajok fajtáinak nyírástűrése. Az őshonos alapfajok ugyanis nem bírják a rövidre nyírást csak bizonyos mértékig, aminek az elvárt igényekhez való igazítását, csak a fajta nemesítéssel tudják megoldani.

A nyírás ütemét, gyakoriságát a fű növekedési erőssége határozza meg. A fű növekedése minden évszakban, sőt hónapban is más és más. Ez nemcsak az időjárástól és az agrotechnika alkalmazás minőségétől függ, hanem az élettani okok, változások is meghatározzák.

A fű a tavaszi időszakban, amikor a léghőmérséklet eléri a 10 C fokot, növekedésnek indul. Az áttelelőhajtások magot akarnak hozni, generatív fázisban vannak, ezért a szár megnyúlás üteme erősödik. Ez a megnyúlási időszak a mag képző szár a kalász virágzási idejéig tartana, ha közben nem nyírnánk le. Ez a kalász képzési élettani folyamat olyan erős, hogy a szakszerűen végzett nyírási időszak közben a pázsit nyírási magassága alatt képes kikalászolni a fűszál májusban. Ez, első látványra, elég sok pánikot okoz annak, aki még ezt nem tapasztalta. Nem gyomfű virágzik, hanem a meglévő pázsit alkotó füveink akarnak kalászolni. A védekezés ez ellen az, hogy egy nyírást kihagyva megnyúlik a magszár és beletolja a kalászait a fű nyírási magasságába. /Nem tévesztendő össze az egynyári perje virágzásával, ami rövidre nyírva is folyton virágzik, de a sárgászöld foltjairól jól felismerhető, viszont tapasztalataim szerint, még 5 mm magasra nyírt golf green-en is képes virágozni, tehát a nyírással nem ritkítható, nem szorítható ki a gyepből az egynyári perje./ 

A levágott kikalászolt fűszál, amennyiben leveles marad a nyírás után, nem pusztul el, hanem egész évben zölden marad és sűríti a pázsitot. A pázsitalkotóink jellemzően egy évben csak egyszer hoznak virágos hajtást, ezért ez a növényélettani folyamat, csak a tavasz időszakra jellemző.

A füvet a nyírás stressz hatásként éri. A nyírás után a gyep a levelét pótolja elsősorban és így a gyökér fejlődés visszaesik, ami egészen a gyökérvesztésig is elmehet. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy amennyiben a fű levágott magassága nem haladja meg a vágásnál a 30 % -ot, vagy kevesebb, akkor ez a stressz hatás kivédhető, mivel a levágott fűszálon két három levél marad. Ekkor a gyökérzet tovább fejlődik, megindul a sarjhajtások besűrítő fejlődése, javul a pázsit minősége. Ez hatás figyelhető meg a robotfűnyírók munkájánál is, ahol a gyakori, napi szintű nyírással a rövid szár és levél részek elvesztése nem viseli meg a füvet, sőt előnyösen hat a gyep sűrűségének alakulására.

Fotó: Dr. Szemán László

Mindenki azt szeretné tudni, hogy hány naponta kell nyírni. A fentiekből látszik, hogy a nyírás ideje elsősorban a fű fejlődési ütemétől függ. A tavaszi időszakban gyorsabban nő a fű ezért gyakrabban kell nyírni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a növekedés ütemét szem előtt tartva, hetente legalább kétszer illik megnyírni, de jobb lenne háromszor. Ahogy közelítünk a nyári időszakhoz ez a gyakoriság csökkenthető. Amikor a nyírás után sárgás foltok jelennek meg a pázsiton ez a túlnőtt fűfoltok saját árnyékos kifakulása, ami a napsütéstől be fog zöldülni, de jelzi, hogy már késésben voltunk a nyírással.

Mikor tépi a füvet a fűnyíró? A rotációs fűnyíróknál estenként tapasztaljuk, hogy a nyírás után tépett lesz a gyep, a hengerkése gépeknél alig fordul elő.  Ez lehet a gyepsűrűségéhez képest gyenge teljesítményű fűnyíró munkájától, mert munka közben leesik a fordulatszáma a gépnek. Megoldás erősebb gép beszerzés. Ritkán van csak összefüggés a kés élessége és a tépés között. A másik helyzet, amikor már hervadni kezd a fű, de még szabadszemmel nem látni. Ekkor a fűszál nem áll eléggé ellent a fűnyírókésnek és az elkezdi tépni a kés előtt elhajló füvet. Többnyire a délutáni fűnyírásoknál tapasztalható. Megoldás, délelőtt nyírjunk, vagy a meleg délutáni időben egy frissítő öntözés felszáradása után nyírjuk a pázsitot.

Mikor kezdjük a füvet nyírni tavasszal? Amikor a füvek megkezdik a tavaszi növekedésüket és alérik a tervezett pászit magasságot, akkor el kell kezdeni a nyírást, még akkor is a ha a különböző pázsit alkotó fajok növekedési üteme más, mert pl. az angolperje előbb indul, mint a réti perje.  Az egész évben sikeresen zölden tartott pázsit esetében is ezt az elvet kell követni, csak itt a homogén sűrűségű és a tartósan zöldszínű gyepállomány fenntartása is a cél.

A fű fejlődését, az évszakos növényélettani hatásokon kívül, természetesen a tápanyag ellátás és az öntözés színvonala is befolyásolja csakúgy, mint a nemesített fűfajták jellemző tulajdonságai, de erről majd máskor.