Pázsitgyep telepítés tavasszal fűmag keverékkel  

Dr. Szemán László

A tavaszi pázsit telepítés melletti döntés előtt, és általában a gyeptelepítés megtervezésekor, néhány szempontot figyelembe kell venni.

A pázsit fenntartás minősége szempontjából, ha csak nyírjuk a gyepet, akkor extenzív, ha már valamilyen szintű rendszeres tápanyag ellátást is tervezünk, akkor félintenzív, ha pedig programozott öntözést is tudunk végezni, beépített öntöző berendezéssel, akkor intenzív fenntartásról beszélünk. Az elérni kívánt pázsitgyep minőség fenntartási költség vonzatait ez alapján lehet tervezni.

A gyepalkotó fűfajok szempontjából, a vetés ideje és kelés utáni túlélés miatt, fontos a gyökérváltás élettani igényeinek figyelembevétele. A gyökérváltás amikor a kikelt fű a csíragyökérről a tápláló bojtos gyökérzet működésére vált. Ekkor a csíragyökér működése már kevés a bojtosgyökérzet fejlettsége pedig még kevés, a bokrosodás miatt viszont a levélzet ehhez képest sok, így a túlélés szempontjából nélkülözhetetlen a kielégítő vízellátás. A kelés ideje, a vetéstől a kelésig eltelt időszak, függ a talajhőmérsékletétől és nedvességtartalmától, de a fű kelési idejének gyorsasága és a gyökérváltás ideje nem gyorsítható és nem lassítható mivel genetikailag meghatározott a fűfajon belül a fajtától függő tulajdonság. A várható időtartama a keléstől számítva 6-8 hét. Az angolperjénél pl. rövidebb /5-10 nap/, a réti perjénél pedig hosszabb /15-20 nap/ a vetéstől a kelésig eltelt idő az azonos környezeti adottságok mellett.  

A vetés idejét tehát úgy válasszuk meg, hogy május végéig megtörténjen a gyökérváltás, mivel a nyári időszakban már nagyobb odafigyelést igényel a fű kinevelése.  A keléshez szükséges talaj hőmérséklet kb. 10 fok, ami április elejétől nagybiztonsággal várható. 

A terület fényviszonyai. Napos árnyékos részek aránya, az árnyék és napsütés időtartama, valamint területi aránya. Az árnyék adó hatása pl, fal, kerítés vagy élősövény és egyedül álló vagy facsoport. Az építmény árnyéka csak fényhatást befolyásol, de az élő növényzetnél a gyökérzet víz elszívó hatását is figyelembe kell venni az árnyék hatás mellett. A napfény árnyék viszonyok alapján választható meg a telepítésre tervezett fűmagkeverék gyepalkotóinak aránya figyelembevételével a várható eredménye a gyep létesítésnek.  A réti perje nem bírja az árnyékot a vörös csenkesz viszont elég jól tűri.

Terep viszonyok. Lejtős vagy gödrös terület, termőföld beterítés, vagy a helyi talajba történik a vetés. A felszín növény vagy gyom borítottsága. Ettől függ a gyomirtási igény és a talaj előkészítés menete.

A talaj mechanikai szerkezete, azaz homokos, normál, vagy kötött jellegű. Ettől függ a javító anyag szükségessége és a víztartása az öntözés hatása, a tápanyag kimosódás vagy megkötődés. Általában szerves trágyával javítható a homokos víztartása és a kötött talaj lazítása. A talajkémhatása azaz savanyú, semleges vagy lúgos. Ez befolyásolja az egyes tápanyagok könnyű vagy nehéz felvehetőségét. Optimális a 6,5 -7,5 pH. a füvek számára.

Maga a munkafolyamat a fentiektől függően végezhető el eredményesen.

A tereprendezés és a talajelőkészítés a termőföld beterítés vagy az eredeti terület feltörésével kezdődik. A termőföld beterítés előtt az eredeti felszínt át kell munkálni, hogy az új anyaggal megteremtsük a kapcsolatot, ne alakuljon ki vízzáró réteg, vagy esetleg felszín alatti tócsa.

A durva felszíni munkák után célszerű beépíteni az automata öntöző berendezéseket és egyéb szükséges, de a későbbi gyep minőségére visszaható eszközöket.

A talaj átmunkálása előtt ki kell juttatni az alaptrágyát pl komplex NPK 15-15-15% ból 50-60 g/m2, a szervestrágyát legalább egy vödörrel négyzetméterenként, és a talajfertőtlenítőt pl FORCE 1,5 G az előírásnak megfelelően. Ezeket együtt be lehet munkálni. Az átművelt réteg 15-20 cm legyen.

A laza talajt lépésállóra kell hengerezni, tömöríteni, vagyis amikor rálépünk a lábnyom nem süllyedhet bele a vetésre előkészített felszínbe. A végleges felszín érje el a járda magaságát, hogy a fűnyíró szabályosan tudjon vágni ne maradjon el nyíratlan rész a magasság különbség miatt. A járdaszegélyt kitámasztó beton felett legyen legalább 10 cm vastag termő talaj, különben nyáron barna gyepcsíkot kapunk a járda mellett a vízhiány miatt a pázsit szélén. 

Fűmag keverék választás. A keverékek általában angolperjéből, réti perjéből, veres csenkeszből, felemás levelű csenkeszből vagy egyéb speciális elvárásoknak megfelelő fűfajok fajtáiból állnak, pl. nádképű csenkesz, tarackos tippan, csillagpázsit stb. A drágább fűmagkeveréke általában újabb nemesítésű, betegségeknek jobban ellenálló, a környezeti behatásoknak jobban ellenálló fajtákból készültek. Esetenként a keverék tűrőképességét is feltüntetik, pl. árnyék, taposás, szárazság tűrő.

A vetés a fűmagkeverék ajánlása alapján történhet. Tavasszal nem árt megemelni kb 10%-al a magadagot a gyomkonkurencia okozta várható ritkulás miatt. A vetés előtt jól át kell keverni a vetőmagot, hogy az apró és nagymagvak egyenletesen kerüljenek kiszórásra, elvetésre, mert különben foltos lesz a kelés.

A szórva vetés után a felszínen lévő fűmagot be kell munkálni. A bemunkáló eszköz lehet gereblye, csillagkapa vagy aprómag vetőgép, de vetési vagy bedolgozási mélység ne legyen 0,5-5 mm- nél mélyebb. A bedolgozás után le kell hengerezni a területet.

A vetés utáni öntözés legyen permetszerű és csak a felszínt nedvesítse, de ne képezzen foltszerű tócsát, mert a víz felhozza a vetőmagot a felszínre és körkörös foltokat képez a kelés után, de ugyan ez tapasztalható záporeső után is. A már csírázásnak indult mag megtartja magát a talajban. Az öntözés ideje addig tartson ameddig a talaj elnyeli a vizet és ezt lehet ismételni többször is naponta a kelésig.

Amikor az első kikelt fűszálak elérik a 8-10 cm magasságot, akkor meg kell nyírni a gyepet még olyankor is, ha nem zárt még a gyeptakaró. A délután az öntözéseket be kell fejezni, hogy a fű ne menjen nedvesen az éjszakába, mert ilyenkor erősen gombásodhat.

A gyomosodással nem kell foglalkozni, csak nyírni ahogy a fű növekedése igényli. Mivel ezek nagyrésze egynyári gyom az ősz és a tél folyamán elszárad és a következő évben már a zárt gyepben nem gyomosítanak. A gyomok miatt kiritkult foltokat szeptemberben felül kell vetni a telepített fűmag keverékkel.

A kétszikű gyomok ellen a már kikelt legalább 6-8 hetes gyepet meg lehet permetezni szelektív gyomitóval az ajánlási adag szerint.

A gyep fejlődése folyamán, amennyiben szükséges, célszerű növényvédelmet is beiktatni. Amikor a gyep zöld színe csökken és sárgulásba kezd hajlani, akkor mehet egy következő műtrágya adag pl. a hagyományos alaptrágyának is adott fajtából 30g/m2 kiszórás után az oldódásig beöntözve, vagy pedig a telepítésre javasolt, tartós hatású, szabályozott tápanyag leadású műtrágyákból az előírásnak megfelelő adag, pl. New Grass 20-20-8 % műtrágya. Nyáron pedig kálium túlsúlyos un. stressz műtrágya az ajánlások szerint.

Fotó: Dr Szemán L: A fűmag bedolgozása csillagkapával is eredményesen történhet.