Dr. Szemán László, egyetemi magántanár

Pázsitgyepek augusztusi állapot felmérése

Augusztus a pázsit nyárvégi állapotfelmérési ideje, az őszi nevezetesen szeptember, október vagy esetleg a kései „télalávetés” módszerével az új gyeptelepítési, vagy a pázsitjavító kezelések és a felülvetési munkák tervezési hónapja. Ismert, hogy a nyári hőségnapok, a szabadságolási időszakok, az igénybevétel nagysága egyaránt megviselhetik a pázsitgyepet a fenntartás technológiai hibák előfordulásáról és hatásáról nem is beszélve.

Nézzünk a szempontokat, ami alapján megítélhetjük a pázsit állapotát.

Az „egyöntetűség” az első szemrevételezési pont. Ránézésre is meg tudjuk állapítani, hogy tetszik vagy nem a pázsit összképe és természetesen azt is, hogy miért. Néhány példát hozok most fel, kiemelve a főbb hiba tüneteket, a kiváltó okokat és a megoldási lehetőségeket elemezve. 

Az egyöntetűség azt jelenti, hogy ránézésre egységes, általában homogén, egyenletes zöldszínt mutat a pázsitgyep. Az eltérő zöld foltok eredete lehet más kétszikű (gyom) növény és fűfajok, vagy fajták felszaporodás és foltszerű megjelenése a területen.        
A sárgás banánzöld gyep foltokat az egynyári perje okozza, védekezés gyomlálással, folt kivágás és gyepszőnyeg csere, vagyis gyep kocka pogácsázással, ha nem sok van, foltszerű totális gyomirtózás és felülvetés, de a gyomirtózás után magról visszajön tavaszra. Eredményes lehet a hasogató kézi gereblyézés is, mivel a sekélyen gyökerező egynyári perje könnyen ritkítható a mélyen gyökerező gyepalkotók közül. Ezenkívül működhet a kiszárításos módszer is, amikor a gyepet a hervadás tünetek, a fektészöld szín megjelenésig nem öntözzük, így a gyep talaj felső része kiszárad és vele együtt az egynyári perje is ritkulni kezd mivel kipusztul. Alapelv itt is a ritkán nagyadagú, mélyen beáztató öntözés, amivel a nemes füveket mély gyökérzet nevelésre kényszerítjük.         
Hosszabbra nőtt, de ugyanakkor szétterülő, bokros fűféle zöld foltok a pirók ujjasmuhar betelepüléstől származnak. A májusban nyár elején ritkán végzett hosszú füves nyírások megritkítják a pázsitot és utat engednek a talaj felmelegedésnek, ami elősegíti a muhar csírázását. Ezt zárt, tömött sűrűségű gyeppel, vagyis az ehhez szükséges szakszerű nyírással és a nyírási idő megválasztásával, a denzitás növekedést elősegítő tápanyag ellátással és szakszerű öntözéssel ki tudjuk küszöbölni, tehát a biológiai védekezés adott. A fiatal muhar növényzet szuper szelektív szerrel írtható, de mivel ez csak a zöld növényen hat, a magokról újra indul, vagyis mire az egyik elszárad helyette ott az újabb csírázó muhar növény a gyepben. Hatékony lehet a gyomlálás és jó hír, hogy nem évelő, hanem csak egy éves, ami ősszel kipusztul a gyepből. Elszáradása után pl. a tavasszal végzett késes, hasogató szellőztetéssel eltávolítható a maradványa.

Fotó: Dr. Szemán László: Poa Annua sekély gyökérzettel

A kétszikű gyomokat szelektív gyomirtóval lehet eltüntetni a pázsitból, de a gyomirtás után visszamaradó elszáradt foltok ronthatják az összképet, sőt esetenként ezek is képesek magról gyorsan visszajönni, mint pl a madársóska, vagy a fehérhere.

Amikor a zöld gyepen vagy a barna foltok között a madarak áskálódnak, mint a rigók vagy a varjak, és reggel megtaláljuk a sünök táplálkozási turkálásait, ekkor rovar kártételre gondolhatunk. Ilyenkor az elszárad foltokba belemarkolva az egészet fel lehet emelni, mint egy parókát és alatta megláthatjuk a cserebogár pajorokat, vagy a lószúnyog láváját a típolyokat, amint a gyep gyökérzet szétrágásával foglalkoznak. Ezenkívül lótücsök kártétellel is találkozhatunk. Ezek ellen leghatásosabb ma a rovarölő gombák alkalmazása, mivel hatékony erős rovarölő szerek nemigen kaphatóak. Erős fertőzés esetén újra felülvetéses újra telepítésben gondolkodhatunk. Amennyiben nincsenek kiszáradó foltok, akkor is rovar kártételre kell gyanakodni és kezelni a gyepet ellene, ha az előbb említett tünetet a madarak kereső jelzését, a füvek kicsipkedését látjuk a pázsiton.

Fotó: Dr. Szemán László: Lószúnyog 

A barna foltok származhatnak növény kórokozó gombáktól is. Miden évszaknak megvan a maga növénypusztító gombásító csoportja. Meleg esők után, gyenge vízbefogadó képességű talajon jön a pythium ami egész rövid idő alatt levelestől gyökerestől letarolja kipusztítja a gyepet, elsősorban az angolperje érzékeny rá. Hasonló a nyári folt is, ami meg a réti perjét viszi elsősorban, viszont az angolperje kevésbé érzékeny rá. A legkevesebb betegsége a nádképű csenkesz új nemesítésű park fajtáinak van. A fenti két betegség után minimum felülvetést kell tervezni, de ha erős a kipusztulás akkor a szeptemberi újra telepítés is szóba jöhet, lehetőleg ellenálló fajtákból álló fűmag keverékkel, bár a pythium ellen nincs nemesített fajta. Ezek ellen a gombák ellen megelőző növényvédelmi védekezést kell, vagy lehet alkalmazni, de biológiai módszerrel a gombaölő gombák alkalmazásával is jó eredmények érhetők el.

Fotó: Dr. Szemán László: Kezdődő Pythium folt

Egy fejezetet megér a szabadság utáni pázsit állapotok elemzése is.

A meghibásodott öntöző berendezés miatt kisült, lebarnult a pázsitgyep. Ez a füvek természetes állapota a nyári hőség miatt kisül a gyep, vagyis eldobja a levelét és a mikor kedvezőre fordul az időjárás akkor az alvó rügyekből újra hajt. A gyep tehát öntözéssel műtrágyázással rövid idő alatt újra nevelhető, felülvetés vagy újra telepítés nélkül. Viszont, ha többször is magára hagyjuk a gyepet a nyár folyamán, akkor addig amíg nem tudunk hatékony felügyletet megszervezni, hagyni kell a gyepet a sorsára mivel, ha még egyszer kiszárad, akkor már kevés lesz az alvórügy a regenerációhoz és az őszi újra telepítésben kell gondolkodnunk.

Ezek a főbb problémák, amivel találkozhatunk a pázsitápolás folyamán, de ehhez még társulhat néhány, amit esetenként később még elemezni fogunk.